Irodalmi-politikai detektívmunka kellett ahhoz, hogy kiderüljön, antiszemita volt-e a Képtelen természetrajz írója
Serf Adrás a Jelenkorban megjelent tanulmányában Nagy Lajos irodalmi szenzációnak ígérkező naplófolyama alapján ad választ a kérdésre.
#Illyés Gyula
„Rácpácegres” már csak a mesékben létezik, de az égig érő fa ma is él – Kihalt falvaink 5.
Néhány kilométerre volt egymástól a Tolnai-dombság szélén, a Mezőföldön Illyés Gyula szülőháza és Lázár Ervin gyerekkorának színhelye, mára azonban már csak hűlt helye maradt mindkettőnek. Az írók művein keresztül azonban tovább él Rácegres, ahol a „puszták népe” élt, és ahol a Négyszögletű kerek erdő csodái történtek.
Kesztyűs kézzel bánt a szovjetekkel Illyés Gyula, 1934-es útinaplója mégis bestseller lett
Az irodalom fejedelmeként is emlegetett Illyés Gyula az 1930-as évek közepén – a versek után – prózaíróként is észrevétette magát. Az immár 40 éve elhunyt költő, író oroszországi útijegyzetkötetét kiváló pályatársak is méltatták, de máig vita tárgya.
Rákosiék éppúgy nem sajnálták a pénzt Petőfi-filmjüktől, mint most Rákay Philipétől a Fidesz
Meghökkentő párhuzamok fedezhetők fel az 1953-ban bemutatott – s mára a feledés jótékony homályába tűnt – Petőfi-film és a közelmúltban gigaköltségvetésű szuperprodukcióként beharangozott, Most vagy soha munkacímű történelmi filmtabló előkészületei között.
A koronavírusnak nem sikerült, ami Kádár Jánosnak: mégsem maradt el a könyvhét
Halasztások után, virtuális térbe költözve, mától mégiscsak megrendezik az ünnepi könyvhetet. A kilenc évtizedes hagyományra visszatekintő irodalmi esemény történetében csupán egyetlen esztendő volt, amikor a könyvfieszta, legalábbis országos szinten, valóban elmaradt: 1957-ben.
József Attila, Illyés Gyula – ki volt Flóra harmadik költőszerelme?
Érinthetetlen tabutéma volt évtizedeken keresztül, hogy a nemzeti költőfejedelem, Illyés Gyula felesége volt egykoron József Attila Flóra-verseinek ihletője. Az irodalomtörténeti jelentőségű háromszöget a rendszerváltás óta könyvek, tanulmányok sora taglalta. A napokban kiállítás nyílt a kivételes asszonyról, de az ott sem derül ki, hogy Flóra Szabó Lőrinc múzsája is volt.
Hogy lett Matula bácsi a magyar antiszemita színjátszás „úttörője”?
Hogyan úszhatta meg a magyar antiszemita színjátszás egyik megteremtője a komolyabb felelősségre vonást? Hogyan lavírozott Illyés Gyula az állambiztonsággal? És hogyan gyártott – kivételesen nem egy népi író – Moldova György hamis mítoszokat az ávósokról? Egy frissen megjelent tanulmánykötet elsősorban a kommunista állambiztonság és a népi írók kapcsolatát elemzi.
Költők és Flóra
Közel másfél száz szerelmes vers örökíti meg azt a három, eltérő hőfokú kapcsolatot, melyek főszereplője ugyanaz a rejtélyes nő, Kozmutza Flóra volt. A legtitkoltabbal, Szabó Lőrinccel való egymásra találását csak mostanában fedezték fel.
Illyés Gyula is ott járt Ozorán
A kéziratok rendezésekor egy eddig ismeretlen Illyés Gyula-regényre bukkant a költő-író lánya, Illyés Mária, akinek válogatásában csütörtökön jelenik meg kötet a 110 éve született alkotó ismert és kiadatlan verseiből. A regény felismerhetően Ozorán játszódik.
Bibó István élete hét tételben
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.
A gumiparagrafusoktól a "zsidók bástyájáig"
A Horthy-rendszer sajtója nem volt szabad, de a negyedszázados tekintélyuralmi rendszer hullámzó volt a tekintélyuralmi, diktatórikus és a demokratikusabb stílusú sajtóirányítás szempontjából. Az azonban mindvégig alapelv volt: a sajtóra állandóan nyomást kell gyakorolni, mert ennek direkt politikai haszna van.
„Büszke a magyar, különösen arra, hogy ő nem tót”
A legnagyobb jószándék és a bravúros előadásmód dacára hogyan válik Petőfi kultusz-Petőfivé? Miként működik a kultusz rituáléja Illyés Gyula nagyszerű könyvében? Miért tűnnek el a „legnagyobb magyar költő” szlovák gyökerei? Margócsy István magyarázatai.
1